MAGYAR CSENDŐR BAJTÁRSI
EGYESÜLET
ALAPSZABÁLYA
Egységes szerkezetben
2015. október 10. napjától
Nyilvántartva: Budapest Környéki Törvényszéken
Régi nyilvántartó szám: TE. 3817/2003.
Új nyilvántartó szám: 13-02-003817.
Bírósági ügyszám: 1400/Pk. 60429/2003.
Ezennel igazoltuk a 2011. évi CLXXX1. törvény 38. § (2) bekezdése értelmében, hogy ez az egységes szerkezetbefoglalt létesítő okirat szövegében megfelel a létesítő okirat módosításai alapján hatályos tartalmának. Aláírás:
Budapest, 2015. október 10.
Ságvári Pál ny. alezredes Matolcsy András
elnök FEB elnök
Általános rendelkezések
1.§ Az Egyesület neve: Magyar Csendőr Bajtársi Egyesület
Székhelye: 2030 Érd, Teréz utca 30.
Működése kiteljed az ország egész területére.
2.§ Az Egyesület önkormányzati elven működő érdekvédelmi társadalmi szervezet, jogi
személy.
Az Egyesület célja, feladatai
3.§
/1/ Kiemelt működési célja a Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága 44/1991. (VIII.28.) AB határozata alapján, valamint a pártatlan tudományos történeti kutatások eredményeinek felhasználásával szervezetileg segíteni a közvéleményben, 1945. évben politikai okok miatt feloszlatott m. kir. Csendőrség, mint katonailag szervezett őrtestület tisztességének, katonai becsületének helyreállítását a több évtizedes hamisítások és rágalmak miatt.
Kiemelt célja a m. kir. Csendőrség hagyományainak ápolása, továbbá csendőrség intézménye iránt érdeklődő, azzal szimpatizáló személyek és szervezetek összefogása, koordinálása alapvetően a magyar fegyveres erőknél, rendvédelmi szerveknél folyó tudományos oktató munka segítése érdekében.
A szervezet stratégiai célja törvényes úton, vidéki viszonylatban a Magyar Csendőrség visszaállítása.
/2/ Az egyes célok megvalósítása érdekében tevékenysége során minden vonatkozásban betartja a Magyar Köztársaság Alkotmánya és az egyesületi jogról szóló 1989. évi II. törvény, valamint a hozzá kapcsolódó törvények előírásait.
/3/ Tagjai számára lehetőséget nyújt a magyar fegyveres erőkhöz és testületekhez való kötődés fenntartására, erősítésére. Tevékenységével elő kívánja segíteni a katonai és a rendvédelmi hivatás társadalmi presztízsének növelését.
/4/ Együttműködik a hazai honvédelmi és rendvédelmi, külföldi hagyományőrző katonai és csendőrségi szervezetekkel.
/5/ Támogatja a nemzeti érdekeket szolgáló honvédelmi, rendvédelmi programokat, ezek irányában kulturális és tudományos kutató, bemutató tevékenységet végez. Részt vállal a honvédelmi hagyományok ápolásában, az I. - II. világháborúkban hősi halált halt magyar katonák, csendőrök és az 1956-os magyar szabadságharc hősi sírhelyeinek gondozásában. Csendőrtörténeti emlékhelyek és csendőrségi évfordulók kapcsán rendezvényeket szervez.
/6/ Az Egyesület non profit szervezet. Önálló költségvetéssel és bankszámlával rendelkezik. Tagdíjakból és adományokból tartja fenn magát. Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, politikai pártoktól független, azoktól támogatást nem fogad el, és részükre anyagi támogatást nem nyújt.
/7/ Ellátja tagjainak érdekvédelmét. Részt vállal kulturális, művelődési, sportolási igényeinek kielégítésében.
A tagsági viszony keletkezése és megszűnése
4.§
/1/ Az Egyesület teljes jogú tagja lehet minden büntetlen előéletű, 18 évet betöltött magyar állampolgár, aki az alapszabályt magára nézve kötelezően elfogadja, az alapszabályt aláírja és kötelezettséget vállal az egyesületi célok megvalósítása érdekében történő közreműködésre, valamint a tagdíj megfizetésére.
a) Ezen belül rendes tag lehet a fegyveres erők és testületek hivatásos, nyugállományú, tartalékos tagja, az 1956-os szabadságharc igazolt tagja, a Nemzetőrség, a volt m. kir. csendőrség tagjai, a tiszteletbeli csendőrök és közvetlen családtagjaik.
b) Pártoló tag lehet minden nagykorú személy aki egyetért a szervezet célkitűzéseivel és anyagilag is támogatja azt.
c) Tiszteletbeli tag lehet azon külföldi állampolgárságú személy, aki az Egyesület külföldi kapcsolatainak ápolásában kiemelkedően jelentős érdemeket szerzett. Pártoló és tiszteletbeli tagot a személyi döntések kivételével minden egyesületi jog megilleti.
/2/ A tagsági viszony írásbeli belépési nyilatkozattal jön létre, amelyet az elnökség javaslata alapján a közgyűlés hagy jóvá.
/3/ A tagsági viszony megszűnik:
- a kilépés írásbeli bejelentésével,
- a tagdíj tartós, indokolatlan nem fizetésével,
- kizárással érdemtelenné válás esetén, valamint
- a tag halálával,
- a törvényben meghatározott egyéb okból.
A tagsági jogviszony felmondására kerülhet sor (Ptk. 369. § ):
(1) Ha az alapszabály a tagságot feltételekhez köti, és a tag nem felel meg ezeknek a feltételeknek, az egyesület a tagsági jogviszonyt harmincnapos határidővel írásban felmondhatja.
(2) A felmondásról az egyesület közgyűlése dönt.
Az egyesületi tagok főbb jogai és kötelezettségei
5.§
/1/ Az egyesület tagja jogosult a szervezet céljai és feladatai körébe tartozó kérdések megvitatására, valamint az Egyesület tevékenységével kapcsolatban javaslatokat, észrevételeket tenni, intézkedéseket kezdeményezni. A döntésekben szavazati joggal vehet részt.
A tag jogosult az Egyesület szakmai és egyéb rendezvényein részt venni. Szavazati jogát minden tag személyesen gyakorolhatja, tisztségviselőül bármelyik tag megválasztható.
A tag jogosult az egyesület életében, beválasztása esetén a szerveiben valamint a küldöttközgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a jogszabályok, belső szabályzatok és a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni.
/2/ Az Egyesület tagja köteles a szervezeti életben részt venni, az
- Egyesület alapszabályát betartani, az egymás közötti kapcsolatokban a bajtársias szellemet ápolni, a „Híven, Becsülettel, Vitézül” értékrend normái szerint.
- A tag köteles a fegyveres erők és testületek érdekeit és tekintélyét védelmezni.
- Tisztségbe történő megválasztása esetén azt a legjobb képességei szerint ellátni és a közgyűlési határozattal meghatározott mértékű tagdíjat fizetni.
A tagok további kötelezettségei Ptk. 366. §-a alapján:
- Az egyesület tagja köteles az alapszabályban meghatározott tagi kötelezettségek teljesítésére.
- Az egyesület tagja nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.
Az Egyesület szervezete és működése
6.§
/1/ Az Egyesület vezető szervei a küldött-közgyűlés és az elnökség. A küldöttközgyűlés az Egyesület legfőbb döntéshozó szerve. A tagságot a küldött-közgyűlésen a területi csoportoktól (t.b. cs. őrsök) 10 főig 1 taggal, 10 fő felett 2 taggal képviselik, nyílt szavazásos küldött választás alapján. Az elnökség az Egyesület országos, operatív, irányító stratégiát kidolgozó, együttműködést szervező és érdekképviseletet ellátó szerve. Az elnökség mindenkor tükrözze a Magyar Csendőr Bajtársi Egyesület erejét, szervezettségét, összetételét. Az Egyesület legfőbb döntéshozó szerve a Küldött-közgyűlés. A Küldött-közgyűlés a küldött tagok összessége, amely az Egyesületet érintő minden kérdésben dönthet.
A döntéshozó szerv ülésének összehívása (Ptk. 3:17. §)
A döntéshozó szerv ülését a vezető tisztségviselő meghívó küldésével vagy közzétételével hívja össze.
A meghívónak tartalmaznia kell
a) a jogi személy nevét és székhelyét;
b) az ülés idejének és helyszínének megjelölését;
c) az ülés napirendjét.
A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.
A közgyűlés összehívásának kötelező esetei (Ptk. 3:81. §):
Az ügyvezető szerv köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.
Az fentiek alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.
A döntéshozó szerv az ülését a jogi személy székhelyén tartja.
Ha a döntéshozó szerv ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához. A döntéshozó szerv ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.
A Küldött-közgyűlést az Elnökség hívja össze az egyesület székhelyére vagy megfelelő más helyre úgy, hogy a meghívók elküldése és a Közgyűlés napja között legalább 15 nap időköznek kell lennie. Az egyesület évente egyszer rendes Közgyűlést tart. Rendkívüli közgyűlést kell tartani, ha a tagok egyharmada azt - a cél megjelölésével - igényli, vagy a tisztségviselők bármelyike szükségesnek tartja. Határozatképtelenség esetén megismételt küldött-közgyűlés tartható, mely a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes az eredeti meghívó szerinti napirendekben. Erre a meghívóban figyelmeztetni kell. Megismételt küldött-közgyűlés időpontja az eredeti meghívóban kitűzhető.
A napirend kiegészítése (Ptk. 375. §)
A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított, az alapszabályban meghatározott időn belül a tagok és az egyesület szervei a közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával.
A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt, vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.
/2/ A küldöttközgyűlés jogosult nyílt szavazással az elnökség, a felügyelő bizottság és egyéb tisztségviselők megválasztására, esetleges visszahívására, tagsági viszony
jóváhagyására.
A Küldött-közgyűlés kezdetén egyszerű többséges nyílt szavazással az egyesület jelenlévő tagjai sorából közgyűlést levezető elnököt, jegyzőkönyvvezetőt és 2 fő jegyzőkönyv hitelesítőt választ (közgyűlés tisztségviselői) .
Jegyzőkönyv-vezetés módja: jegyzőkönyvvezető állal kézírással, a közgyűlésen történt előadásuk és események lényegének rögzítésével. A közgyűlést követően haladéktalanul a jegyzőkönyv gépírásos formában átírásra, a közgyűlési tisztségviselők által aláírásra kerül. Hang- vagy képfelvétel készítése jegyzőkönyvezés céljából akkor lehetséges, ha ezt a közgyűlés egyszerű többséges nyílt szavazással elhatározta.
A jegyzőkönyvek alapján az egyesület elnöke a meghozott határozatokról folyamatos nyilvántartás vezet.
A határozatok nyilvántartása minden egyesületi tag részére elérhető, abba betekinthet, a határozatok kiadmányát írásban bármely tag jogosult megkapni kérelme alapján.
Közgyűlés a határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, szavazategyenlőség esetén a kérdést elvetettnek kell tekinteni. A határozatképességet minden szavazás előtt ellenőrizni kell.
- Az Egyesület alapszabályát, főtt célkitűzéseit, feladatait többségi szavazat alapján meghatározni, módosítani. A közgyűlést elnökség hívja egybe, összehívása évente kötelező. Rendkívüli közgyűlés összehívását a rendes tagság kétharmada az ok és cél megjelölésével írásban kezdeményezheti.
- Jogosult az Egyesület éves költségvetésének és programjának meghatározására, elfogadására, az elnökség beszámolójának megvitatására, elfogadására más társadalmi szervezetekkel való együttműködés kimondására, az Egyesület feloszlatására.
Az elnökséget a közgyűlés nyílt szavazással a jelölőbizottság javaslata alapján 5 évre választja. Az elnökség 9-11 tagból áll. Az elnökség tagjai közül elnököt, alelnököt, gazdasági titkárt és egyéb tisztségviselőket választ. Az elnökség irányítja az állandó és ideiglenes munkacsoportokat (tiszteletbeli őrsöket, szárnyakat), valamint a csatlakozó tagegyesületek részére irányelveket, programokat határoz meg. Elnökség tagjai hivatalból közgyűlési tagok. - Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.
A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll;
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben. (PTK 3:19. §)
Kizárólag a közgyűlés hatáskörébe tartozik a tisztségviselők, ügyintéző és képviselő szervek megválasztása és éves beszámolójának elfogadása, az alapszabály jóváhagyása és módosítása, az évi költségvetés megállapítása és az Egyesület más Egyesülettel való egyesülésének, illetőleg feloszlásának a kimondása továbbá PTK 3:74. §-ában megjelölt kérdések.
Egyesület mellőzi az Alapszabályból a jogszabályt, az alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő vagy az egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás esetén alkalmazható jogkövetkezményeket és a taggal szembeni eljárás szabályait. (PTK 3:71. § (1) bek. c.) pont)
Az alapszabály módosításához, egyesület céljának megváltoztatásához, az Egyesület feloszlásának (egyesület megszűnése) kimondásához a tagok összessége legalább háromnegyedének szavazata (minősített többség) szükséges.
Az elnökség és tisztségviselői
7.§ Az Elnökség, mini az egyesület ügyvezető szerve főbb szabályai:
Az elnökség hatásköre: jogosult egyesület irányításával kapcsolatos minden olyan döntés meghozatalára, amelyek nem tartoznak a küldött-közgyűlés vagy valamely tisztségviselő hatáskörébe.
Az elnökség és a vezető tisztségviselők az ügyvezetési tevékenységet a jogi személy érdekének megfelelően köteles ellátni.
Az egyesület elnökségét, a vezető tisztségviselőket az egyesület tagjai választják meg, nevezik ki vagy hívják vissza. A vezető tisztségviselői megbízás a tisztségnek a kijelölt, megválasztott vagy kinevezett személy által történő elfogadásával jön létre.
Az egyesület ügyvezetését az elnökség látja el. Az egyesület vezető tisztségviselői az elnökség tagjai.
Az elnökség a küldött-közgyűlés által megválasztott legalább három tagból áll. Az elnökség az elnökét maga választja tagjai közül.
Az elnökség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni, a közgyűlésen az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni.
Az elnökség határozatait a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza.
A döntéshozó szerv ülése akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.
Ha egy tag vagy alapító valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.
Elnökségi működési rendje: Elnökség ülését az elnök - akadályoztatása esetén alelnök - hívja össze az egyesület székhelyére vagy más alkalmas helyre. Az ülés összehívása írásbeli meghívóval történik, melyre a küldött-közgyűlésnél szereplő szabályok vonatkoznak.
Elnökségi ülés egyszerű többséges nyílt szavazással az egyesület jelenlévő tagjai sorából jegyzőkönyvvezetőt és 1 fő jegyzőkönyv hitelesítőt választ (elnökségi ülési tisztségviselők). Elnökség ülését az elnök (akadályoztatása esetén az alelnök) vezeti.
Jegyzőkönyv-vezetés módja: jegyzőkönyvvezető által kézírással, a közgyűlésen történt előadások és események lényegének rögzítésével. Az ülést követően haladéktalanul a jegyzőkönyv gépírásos formában átírásra, az ülési tisztségviselők által aláírásra kerül.
Hang- vagy képfelvétel készítése jegyzőkönyvezés céljából akkor lehetséges, ha ezt az elnökség egyszerű többséges nyílt szavazással elhatározta.
A jegyzőkönyvek alapján az egyesület elnöke a meghozott határozatokról folyamatos nyilvántartás
vezet.
A határozatok nyilvántartása minden elnökségi tag részére elérhető, abba betekinthet, a határozatok kiadmányát írásban bármely tag jogosult megkapni kérelme alapján.
Az elnökség tagjainak megbízása 5 évre szól. Küldött-közgyűlésnek jogában áll a megbízatások lejárta előtt soron kívüli tisztújítást elrendelni.
A vezető tisztségviselőket az egyesület tagjai közül kell választani, az alapszabály felhatalmazása alapján a vezető tisztségviselők legfeljebb egyharmada választható az egyesület tagjain kívüli személyekből.
Vezető tisztségviselők összeférhetetlenségére irányadók a Polgári Törvénykönyv 3:22. §- ában foglalt szabályok:
Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.
A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.
Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
Vezető tisztségviselőket a törvény szerint titoktartási és felvilágosítási kötelezettség terheli.
(1) Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás (Ptk. 3:25. §)
a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;
b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;
c) visszahívással;
d) lemondással;
e) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
f) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
g) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével. A jogi személy tagjai, tagság nélküli jogi személy esetén a jogi személy alapítói a vezető tisztségviselőt bármikor, indokolás nélkül visszahívhatják.
A vezető tisztségviselő megbízatásáról a jogi személyhez címzett, a jogi személy másik vezető tisztségviselőjéhez vagy döntéshozó szervéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat.
Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.
Elnökség tagjainak felelőssége:
A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben.
Az egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt - a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül - az egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, átkeltett volna adni.
Ha az egyesület jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek az egyesület vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő az egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.
/1/ Az Egyesület elnöke szervezi és irányítja az egyesület közgyűlése által hozott határozatok végrehajtását az elnökségi tagok és más tisztségviselők bevonásával.
- Elnököl a testületi üléseken és a közgyűlésen, külső szervezetek előtt külön felhatalmazás nélkül, teljes hatáskörrel személyesen képviseli a szervezetet a Magyar Csendőr Bajtársi egyesületet.
- Gondoskodik a szervezeti élet folyamatosságáról.
- Az egyesületi okmányokon önálló aláírási joga van a banki bizonylatok kivételével.
- Kezdeményezheti az egyesületi tagok elismerési, kitüntetési ügyeit, valamint egyes tisztségviselők visszahívását, felmentését.
/2/ Az alelnök az elnök tartós akadályoztatása, betegsége esetén annak felkérésére ellátja az elnök feladatait, ideiglenesen gyakorolja hatáskörét.
/3/ A gazdasági titkár vezeti az egyesület gazdasági és pénzügyeit az Egyesület pénztárosának bevonásával ez elnök felügyelete mellett.
Az elnökség, a közgyűlés részére éves beszámoló jelentést készít.
Gondoskodik a tagdíjak befizetéséről, a pénzügyi és egyéb nyilvántartások naprakészségéről.
/4/ Az elnökség tagjai az elnök és az elnökség által meghatározott programok, rendezvények felelősei, a végrehajtás segítői.
/5/ A közgyűlés az elnökség ajánlására tagjai közül köztiszteletben álló és a szervezet létrehozásában, működtetésében kiemelkedő érdemeket szerzett személyt a Magyar Csendőr Bajtársi Egyesület tiszteletbeli elnökének választhatja. Jogai és kötelezettségei az 5. § 1-2. pontja megegyezőek.
A Felügyelő Bizottság (FEB) hatásköre
8.§
Kötelező felügyelőbizottságot létrehozni, ha a tagok több mint fele nem természeten személy, vagy ha a tagság létszáma a száz főt meghaladja.
A felügyelőbizottság feladata az egyesületi szervek, valamint a jogszabályok, az alapszabály és az egyesületi határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése.
FEB tagjainak megbízása 5 évre szól. Küldött-közgyűlésnek jogában áll a megbízatások lejárta előtt soron kívüli tisztújítást elrendelni.
A tagok három tagból álló felügyelőbizottság létrehozását rendelték el azzal a feladattal, hogy az elnökséget az egyesületérdekeinek megóvása céljából ellenőrizze.
A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki, vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.
A felügyelőbizottság tagjai a felügyelőbizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A felügyelőbizottság tagjai a jogi személy ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak.
A felügyelőbizottság tagjait a küldöttgyűlés választja meg. A felügyelőbizottsági tagsági jogviszony az elfogadással jön létre.
A felügyelőbizottsági tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a felügyelőbizottsági tag lemondó nyilatkozatát a jogi személy vezető tisztségviselőjéhez intézi.
A felügyelőbizottság működése
1) A felügyelőbizottság köteles a küldöttgyűlés és az elnökség elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a döntéshozó szerv ülésén ismertetni.
2) A felügyelőbizottság az egyesület irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és a jogi személy munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, az egyesület fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja.
3) FEB ülése akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.
4) Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.
A felügyelőbizottság határozatait a jelenlévők szótöbbségével hozza.
FEB további konkrét teendői:
- Véleményezi az éves beszámoló jelentéseket, az Egyesület gazdálkodásával kapcsolatos tapasztalatokat.
- A Bizottság elnöke vizsgálatot kezdeményezhet, javaslatait a közgyűlés elé terjesztheti az elnökséggel történő egyeztetés után. Tanácskozási joggal részt vesz az elnökség ülésein.
Összeférhetetlenség: A FEB tagjaira Elnökségre irányadó PTK: 3:22. §-án kívül vonatkoznak még PTK. 3:26. §-ának szabályai is.
FEB tagság megszűnésére is vonatkoznak az Elnökségnél szereplő (Ptk. 3: 25.§-a szerinti) szabályok.
A felügyelőbizottság tagjainak felelőssége (Ptk. 3:328. §)
A felügyelőbizottsági tagok az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek a jogi személlyel szemben.
Az Egyesület gazdálkodása
9.§
/1/ Az Egyesület vagyona a befizetett tagdíjakból, magán és jogi személyek felajánlásaiból képződik. A felajánlások elfogadásához az elnökség határozata szükséges.
/2/ Az Egyesület vállalkozói tevékenységet nem végez. A gazdálkodással kapcsolatos okmányok vezetéséért, a bevételek és kiadások tételes nyilvántartásáért az elnökség gazdasági titkára felelős. A pénzügyi okmányokra az elnök ellenjegyzése szükséges.
Az egyesület az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult.
Az egyesület vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat. (PTK 3:63. §)
Határozatok hozatala
10.§
/1/ A Közgyűlés és az elnökségi ülés akkor határozatképes, ha azon a részvételre jogosultak legalább 50 %-a + 1 fő jelen van.
/2/ A határozatokat a részvételre jogosultak szótöbbséggel, nyílt szavazással hozzák meg. A szavazatok egyenlősége esetén az elnök szavazata ügydöntő. Nyílt szavazás eredményét a levezető elnök hirdeti ki.
/3/ Titkos szavazás akkor szükséges, ha a döntést hozó szerv erről szótöbbséggel így határoz. Titkos szavazás lebonyolítására a közgyűlés 3 tagú szavazatszámláló bizottságot választ, ez testületként eljárva lebonyolítja az írásos szavazást, kihirdeti annak eredményét.
/4/ Személyi kérdésekkel kapcsolatos döntések meghozatalához a döntéshozó szerv jelölőbizottság felállítását kezdeményezheti. A tagsági viszony keletkezéséről, illetve megszűnéséről az elnökség javaslata alapján haláleset kivételével a Közgyűlés dönt.
Záró rendelkezések
11.§
/1/ A Magyar Csendőr Bajtársi Egyesület tagságát igazolvánnyal látja el, amely a tagsági viszony és a tagsági díj befizetésének igazolására szolgál. A tagsági igazolványt az elnök kézjegyével és a szervezet bélyegzőjével látja el. Az Egyesület azon tagjainak, akik településükön önkéntesen, díjazás nélkül, katasztrófa elhárításban, közösséget támogató programokban vagy a helyi rendőri szervekkel együttműködésben közrendvédelmi feladatokban részvételt vállalnak, az adott tevékenység időszakában csendőr egyenruhát, rendfokozati jelzéseket, kitüntetéseket, kardot, (hatástalanított) fegyverzetet és felszerelést viselhetnek.
Az Egyesület azon tagjai akik nemzeti, egyházi, katonai, önkormányzati ünnepségen hagyományőrző, kegyeleti rendezvényen vesznek részt, díszőrséget adnak, a rendezvény helyszínén és időpontjában csendőr egyenruhát, rendfokozati jelzéseket, kitüntetéseket, kardot, (hatástalanított) fegyverzetet és felszerelést viselhetnek.
/2/ Az elnökség az Egyesület érdekében kifejtett kiemelkedően jelentős érdemeket szerzett személye, szervezetek számára elismerő oklevelet, valamint aranyozott koronával „Híven, Becsülettel, Vitézül” feliratú 40 mm átmérőjű érdemkeresztet adományozhat.
/3/ Az alapszabály által nem érintett kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, az egyesületi jogról stb. szóló 2011. évi CLXXV. tv. továbbá a civil szervezetek gazdálkodásáról szóló jogszabályok az irányadók. Az Egyesület megszűnik a 2014. 03. 15-étől hatályos új Polgári Törvénykönyv rendelkezéseinek valamint az Ectv. 17-28. és 6. §-ában írtak szerinti módokon. Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét.
Ez az Alapszabály a 2003. október 18-án kelt eredeti Alapszabálynak az időközben bekövetkezett módosításaival egységes szerkezetbe foglalt, hatályos szövegét tartalmazza. A 2015. május 7-én elfogadott módosítások a szövegben dőlten szedett betűvel szerepelnek.
Budapest, 2015. október 10.
Vitéz Ságvári Pál ny. alezredes
Elnök